A HellBound Books kiadta a Fekete Kolostor című történelmi regényt, melyet szerzője, Ferenc K. Zoltán egy magyar születésű seriffről, Wratiszlaw Arisztidről írt, aki miután tizennégy esztendősen, a szabadságharc leverése után nyugatra szökött, a déli Konföderáció oldalán újra fegyvert ragadott. Aztán a csalódás, fájdalom és vereség után egy Chorpus Christi nevű település rendjének őre lett, és úgymond e minőségében talált rá a Fekete Kolostor cselekménye. A sötét vadnyugati történet szerint a törvény embere egy rögtönzött csapat kíséretében ered egy brutális szekta nyomába, ám feladatukat nem csak a köztük feszülő ellentétek nehezítik, hanem a valósággá vált rémálmaik is.
A magyar változat egyébként szemrevaló kiadvány: a borító Schiszler Ádám munkája, a szöveg szépen tördelt és igényes, melyről Jónás Katalin korrektor-szerkesztő gondoskodott. Az előszó Molnár Csaba Bertalan református lelkésznek köszönhető, aki szerzőként maga is aktív az irodalmi színtéren. A történet könnyedségének köszönhetően a Fekete kolostor fogyasztható, de mégis gondolkodásra ösztönző irodalmi élményeinket idéző, izgalmas olvasmány.
A szerző egyébként a könyvet eredetileg kiadó Morningstar Publishing alapítója és vezetője, melyet ő maga menedzsel külföldről. Munkatársaival 2021 áprilisában kezdtek el gondolkodni egy saját kiadó ötletén, közvetlenül azután, hogy Zoltán konfliktusba keveredett Gabriel Wolffal, a már megszűnt Arte Tenebrarum kiadó ún. bestseller szerzőjével. Egy év alapozás után 2022 áprilisában adták ki az első könyvet.
Ferenc K. Zoltán így nyilatkozott a Morningstar profiljával kapcsolatban:
„Kifejezetten történelmi, avagy múltbéli környezetben játszódó regényeket akarunk csak kiadni, ott húztuk meg a határt, hogy a Szovjetunió széteséséig bezárólag számít egy regény történelminek, legalábbis nálunk. Ez alól kivétel a délszláv háború.”
A kiadó legsikeresebb terméke egyébként a Hunyadisták című könyv, ami egy magyar SS-hadosztályról szól. Ferenc K. Zoltán válaszolt a kiadó működtetésével kapcsolatban feltett kérdéseinkre is.
Hogy találtok egymásra a szerzőkkel?
„Az elején még én kerestem meg őket, de két szerző után már az e-mail címünkre is érkeztek érdeklődő levelek. A Morningstar a közösségi médián reklámoz, tapasztalataink szerint ez működik a legjobban. Sok könyves csoport van, de vannak nagyon jó közösségek is, főleg történelmi témában. A történészektől is szoktunk megkereséseket kapni, rengeteg kutatócsoport rendelt már nagy tételben a Morningstartól. Meg kell találnunk azokat a módokat, ahogy el tudjuk juttatni az olvasóhoz a könyveket, és sikeresek is tudunk maradni” – vallja Ferenc K. Zoltán.
A kéziratok milyen bánásmódban részesülnek?
„A feleségem gondoskodik róluk. Ő a kiadó szerkesztője. Van egy négyfős csapatunk, a grafikusunk szokta tördelni a kiadványokat, illetve néha én is, de a marketinghez használt grafikai anyagokat és a borítókat mind Schiszler Ádám kollégánk csinálja.”
A termékeitek felfuttatása szerinted mennyire organikus a ti pozíciótokban? Mennyire tudtok önazonosak lenni, mennyire tudjátok vállalni azt, hogy jelen állás szerint egy kezdő kiadó vagytok?
„Bárki elolvashatja a honlapunk kiadóról szóló rovatát. Ott mi vállaljuk is, hogy egy kis csapat vagyunk, kis kiadó, kis példányszámban adjuk ki a könyveket, amiért a szerzőnek nem kell fizetnie. Nálunk ez az egyik legfontosabb elv, hogy a szerzőtől nem kérünk pénzt semmiért, mi vállaljuk a kockázatot, és tekintve, hogy nem fizetnek, garantálni tudjuk azt, hogy megpróbáljuk eladni a könyveket. Muszáj eladnunk a könyveket ahhoz, hogy életben tudjunk maradni! Úgyhogy nálunk ez a legfontosabb: a szerző nem fizet semmiért.”
Eszetekbe sem jutott ez a modell?
„Semmiképpen. Tele van a piac fizetős kiadókkal, nem is lenne értelme még egyet létrehozni. Úgy gondolom, a szerzői kiadásnak, tehát ennek a fizetős modellnek nincs jövője. A 2021 óta tartó gazdasági helyzet miatt Magyarországon egy átlagembernek nincs pénze kifizetni azt az 500-600 ezer forintot, ami egy könyvkiadásnak az ára, belépő szinten! Ennél az összegnél az alsó kategóriáról beszélünk, amikor nincsenek plakátok, sem online reklámok, nem juttattad el az ország könyvesboltjaiba a kiadványokat. A tető az több millió forint is lehet.”
Nem túl nagy piaci kockázat azt bevállalni, hogy moderált költségvetéssel működő, kis kiadó vagytok? Az írói karrierről álmodozó ügyfeleitek nem biztos, hogy így képzelik a sikertörténetüket.
„A szerzőkkel is beszélni kell. Meg kell értetni velük, hogyan működik a szerzők kiválasztása, mert sok szerző azt gondolja, kizárólag azon dől el, milyen a könyve, de igazából az csak egy apró szelete annak, hogy valakit miért választ ki egy kiadó, vagy hogy mi miért választunk ki valakit. Sokan erről nem fognak beszélni, és lehet, hogy nekem se kéne, de például az is fontos, mennyire eladható az ember, mennyire képes használni a közösségi médiát, mennyire rámenős, mennyire agresszív, mennyire akarja eladni, és amiről nem illik beszélni: sikeres kiadvány esetén ki lehet-e ültetni egy dedikálásra vagy sem, el lehet-e küldeni egy rádióinterjúra vagy sem. Azért, mert valaki jól ír, még nem jelenti azt, hogy képes összeszedetten beszélni vagy egy rendezvényhez méltón felöltözni. Szomorú, hogy erről beszélni kell, tudom, hogy mások nem tennék meg és azt is tudom, hogy engem ezért szétszedhetnek az online térben. De mi sohasem ijedtünk meg, ezután sem fogunk.”
A kéziratok szempontjából milyen faktorok játszanak szerepet?
„Figyeljük az aktuális trendeket, az angolszász irodalomban is nézzük, mi az, ami dominánsabb. Sajnos vissza kellet már dobnunk olyan kéziratot, ami rendkívül tetszett, viszont a portugál polgárháborúról szólt, így nem tudtuk volna eladni. Maga a sztori nagyon jó volt, de még nekem is utána kellett néznem ennek a történelmi eseménynek. Akkor azt ajánlottuk fel ennek a szerzőnek, hogy írjon egy másik könyvet egy populárisabb témában, és akkor nézzük meg újra.”
Mi a fontosabb számotokra? Hogy cselekményes jellege legyen a kéziratnak a történelmi közegben, vagy inkább konzerválja a történelem adott szeletét?
„Inkább szórakoztató regényeket akarunk kiadni. A tényirodalomnak azért már van egy kialakult piaca, ahol jelenleg az Osiris kiadó a legjobb, nem is tudnánk fölvenni velük a versenyt. Gondolkodtam én is azon, hogy teret adok ilyen tényirodalomnak, meg is keresett minket egy gyűjtő, aki Magyarországon magyar nyelven adna ki először egy lexikont a vaskeresztek történetéről, képeket prezentálna a saját gyűjteményéből. Engem személy szerint érdekelt ez a téma, de nem tudom, hogy mekkora piaca lenne.”
Ha most bejelentkezne hozzátok egy író, mit mondanál neki?
„Azt, hogy türelmesnek kell lennie, mert talán csak egy év múlva tudnánk legkorábban kiadni a könyvét, esetleg másfél. Ha ezt hajlandó megvárni, akkor már eléggé elhivatott. Illetve azt szoktam mondani, hogy ha neki az nem probléma, hogy a kis példányszámban legyártott könyve nem lesz ott minden könyvesboltnak az összes polcán, akkor jöjjön hozzánk. A nyomtatott könyvek után az írói honorárium 7 és 15 százalék között mozog, az e-könyvek után 35-40 százalék.”
Az Egyesült Királyságból hogyan tudod menedzselni ezt az egészet?
„Online világot élünk, a Covid óta ezt már megszokták az emberek, úgyhogy nem annyira vészes. Amikor fizikai rendezvényt kell megszervezni, akkor nekem szereznem kell valakit, aki odamegy, odaszállítja és értékesíti a könyveket, aztán a végén el is viszi onnan őket. E tekintetben ez egy kicsit bonyolultabb, de sikerült eddig mindig megoldani.”