Régebb óta foglalkoztatja a legnézettebb karácsonyi film közönségét a nagy kérdés, mint gondolnánk. Évről évre szemléljük értetlenül a 14 fő számára vásárolt Chicago-Florida, majd Florida-Chicago járatra szóló repjegyek (amiből négy az első osztályra szólt), az ünnepek tematikáját viselő külvárosi palota, valamint az egyszerű embert még a második rész végén is csak felhergelni képes manhattani Penthouse nyilvánvalóan borsos árát, de a sötét 90-es évek miatt belénk égett reflexek miatt nem merjük hangosan feltenni a nagy kérdést:
Mivel foglalkozik Kevin apja?
A témával elsőként egy Reddit-poszt is foglalkozott, majd a Complex.com is szentelt neki a cikket, ahogy az alapján az Index is. Itthon a legalaposabb munkát a Szürke Zóna Podcast végezte, amelyben körbejárták a Reszkessetek, Betörők! igaz, de soha nem ismert, titkos történetét.
Teljesen evidens, hogy Peter McCallister pofátlanul gazdag! Ha a fentiek nem lettek volna elég meggyőzőek, akkor jusson eszünkbe, hogy Peter és neje fizetik mindenki pizzáját az indulás előestéjén (nem kevés borravalót hagyva a futárnak), és amikor megérkeznek a párizsi reptérre, a minél hamarabbi visszautazás lehetőségein lamentálva Kevin anyja a legnagyobb nyugalommal kérdez rá a személyzetnél, megy-e magángép Chicagóba. Az Esquire újságírói is boncolgatták már a kérdést, rávilágítva, hogy a ház, ahol forgatták az első filmet, 1.585 millió dollárért kelt el 2012-ben. A környék (Winettka) egyébként 2015-ben a második leggazdagabb város volt az USA-ban. Floridába érkezve is csak azért a kissé lepukkadt Villa de Dolphiné Motelban szálltak meg, mert nyilván inkább strandolni akartak volna az ünnepek alatt, csak a vihar keresztülhúzta a számításaikat. Tegyük hozzá, hogy a szálláshely Frank bácsi ötlete volt, mert annak idején itt töltötte a nászútját. Potyaleső! Talán ad némi támpontot Apuka nagyvonalúságának behatárolásához, hogy a második rész végén már azért neki is picit magas a „majdnem 1000 dollár” elnassolása (érdekes reakció ez ahhoz képest, hogy olyan szoba ablakából üvölt ki a Central Park felé, ahol kb. még elnökök sem szállnak meg…)
A két legkanonikusabb film egyikében sem utalnak Peter foglalkozására. A szorgos webdetektívek persze már minden eshetőséget körbejártak. Orvos? Ügyvéd? Bróker? A könyvadaptációból mindössze annyi derül ki, hogy “üzletember”, na de tudhatjuk, hogy ez mit jelent az éjszakai életben. Ha egészében nézzük a rendkívül terhelő körülményeket, nem is lehet más a következtetésünk, mint hogy Kevin apja maffiózó.
A család minden!
A nyitójelenetben azt látjuk, hogy összegyűlik a család, mely a legfőbb érték az alvilágban. Miközben sürög, forog a ház népe, egy rendőr áll az előszobában (akiről mi már tudjuk, hogy a Joe Pesci által alakított Harry Lymes egy rendőrjelmezben). Hiába szólítgatja a família különböző tagjait, a teljes rokonság tojik rá. Egy zsaru van a házban, bakker! Nincs egyetlen gyerek a házban, aki visszahőkölne az egyenruha látványától, és azt érezné, szólni kéne a szülőknek? Még Frank bácsi is inkább a pizzát veszi át, de Harryre még csak rá sem néz. Erre egyetlen magyarázat lehet csak: mindenki tudja, hogy a rendőrök apa zsebében vannak. Végül Peter megy oda hozzá, majd végletekig szarkasztikusan, leereszkedő félmosollyal azt kérdezi: “vegyem úgy, hogy le vagyok tartóztatva?” A zsernyák még új, gondolhatta. Nem tudja, hogy mennek itt a dolgok. Hogy emiatt a ház miatt nem kell aggódni… Ha egy olyan rendőr állt volna ott, akit Kevin apja felismer, egész biztos lett volna hozzá pár kedvesnek tűnő, de inkább fenyegető szava:
„Na és biztos úr, hogy van a kedves neje? A gyerek már izgul a vizsgaidőszak miatt? Úgy tudom, csinos kis barátnője van. Megérdemelnének a fiatalok egy szép autót karácsonyra, nem igaz?”
Az egyetlen ok, hogy ezt nem hallottuk, hogy a Don nem találkozott még vele, de tudta, ő is ugyanúgy meg lesz vásárolva, mint a többi. Ennek jeleit már mi is láthatjuk, amikor tojáslikőrrel kínálja a szolgálatban lévő rendőrt. Arany vagy ezüst. Ez az alvilág szabálya!
A nagymenő
Letagadhatatlan, hogy Peter mindkét családi krízishelyzet alkalmával végig olyan “hideg”. Mintha lett volna már meredekebb élménye annál, hogy pár napra magára hagyta a gyermekét. Nem lehet kétségünk afelől, hogy volt is, de hogy kezdődött az egész?
Az FBI által végrehajtott, Chicagót több ponton is érintő Operation Family Secrets volt a legjobban szervezett bűnüldözési akció az USA-ban. Érdemei között tudható, hogy felszámolta az Egyesül Államok legmakacsabb bűnszervezetét, a főként uzsorával és fogadásokkal foglalkozó Chicago Outfitet. 1970 és 1986 között zajlott a nyomozás, ami tizennyolc gyilkosságot is érintett (ezeket javarészt a Calabrese testvérek és az apjuk, Frank Calabrese követték el). Chicagót eközben maffiaháborúk jellemezték. 1989-ben Joe Ferriola, az Outfit frontembere egy sikertelen szívátültetés következtében életét vesztette. Meg van rá az esély, hogy az 1998-as vádemeléseket megelőző átalakulás következtében Kevin apjának volt módja feljebb lépni a ranglétrán. Nem kizárt, hogy ő lett az Outfit frontembere, származásának dacára. Tudvalevő, hogy a McCallister ír név, az Outfit pedig az olasz maffia kötelékeibe tartozott, ám az írek és az olaszok a szervezett alvilágban relatíve jól megfértek egymással, elvégre mindkét nép mélyen katolikus, és valójában elég fajgyűlölő is. Az Ír című Martin Scorsese filmből is kiderül, hogy bár az íreknek volt lehetőségük karriert építeni az olasz maffián belül, egy bizonyos szintet nem haladhattak meg. Végrehajtóknak alkalmasak voltak, kápó is lehetett belőlük, de a belső körbe már nem léphettek be. Nem is valószínű, hogy Kevin apjának sikerült ideáig kapaszkodnia, de biztos, hogy magas szintre jutott.
De hogy maffiózóként miből szedte meg magát? A legvalószínűbb, hogy a korai időkben beépítette a saját embereit a szakszervezetekbe, és a busás kenőpénzek fejében (mely egy-egy beruházás 10%-át is elérte) nem akasztotta meg a kivitelezéseket a legális eszközeivel. Az ominózus betörés idején minden bizonnyal drogbizniszt futtat, erre utal, hogy Peter sikeresebb testvére Párizsban él, de Manhattanben is van egy lakásuk, amit a második rész cselekményekor épp felújítanak. Mi ez, ha nem a területi megosztásra utaló, egyértelmű bizonyíték? Amíg Peter az északi régiót viszi, addig a testvére kétlaki életet él a keleti part és Európa között, nyilvánvalóan a kábítószer üzlet olajozott működésének biztosítása érdekében.
Ne feledkezzünk meg a család feketebárányáról. Nem, nem Kevinre gondolunk! Az igazi selejt valójában Fredo Frank bácsi. Tudható, hogy a forgatókönyv eredeti változata szerint ő bízta volna meg a Vizes banditákat, hogy törjenek be testvére házába. Ebben a verzióban Kevin apja végül egészen biztosan tudomást szerez erről a szégyenletes árulásról, aminek vagy megbocsátás lett volna a következménye, vagy az, hogy kis idő elteltével meghívja eltévelyedett bátyuskáját egy kis pecázásra, ahonnan a szerencsétlen Fredo… azaz Frank nem tér vissza.
La Famiglia Ltd.
Azt gondolnánk, Harry és Marv, a két betörő a legromlottabbak az RB! kánonban, de tévedünk. Nem csak a McCallister család, de a szomszédok és a helyi szolgáltatók is vastagon benne vannak. Kezdjük mindjárt a Little Nero nevű olasz (!) étterem futárával. Bár járt már a házban az ünnepek előtt, amikor egy tekintélyes borravaló fejében kiszállított vagy 15 doboz pizzát, a hátsó ajtónál összeszólalkozik a megrendelővel, amikor az csak kihajítja a pénzt a kutyaajtón (amire kicsit később visszatérünk). Mi már tudjuk, hogy ekkor Kevin csak lejátszott egy jelenetet a Szennyes lelkű angyalokból, de a futár ezt nem tudta. Amikor megszólal a gépfegyver, jobbnak látja menekülőre fogni. Ennek viszont semmi, de semmi foganatja nem lesz! Sem feljelentés, semmi. A pizzafutár visszamegy a munkahelyére és elmondja, hogy rálőttek a McCallister ház hátsó ajtajánál. Talán felidézi a neki címzett fenyegetést, hogy ha nem hordja el az ocsmány, sárga, halszagú pofáját, tele fogják pumpálni ólommal. A főnök, aki nyilván rendszeresen fizeti a védelmi pénzt, erre azt feleli
“Jobb lesz neked, ha befogod a szád, fiú! A lepcses pofád fog minket bajba keverni.”
Egy pillanatig sem kételkedik senki, hogy a házban leszámolások zajlanak, ahogy a két betörő sem kérdőjelezi meg, hogy Kígyó pár napja ott vesztette életét. Mi más lehet ennek az oka, minthogy pontosan tudják, miféle emberek lakját a házat?
Bár Kate, azaz Kevin anyja sokat aggodalmaskodik a filmvásznon, ez csak a látszat. Valójában egy hideg nőszemély, aki annak ellenére küldi fel a padlásra kisfiát, ahol a gyermek egyértelműen fél, hogy az bocsánatot kér a viselkedéséért. Pszichopátiás személyiségére utal az is, amikor a reptéren kiveszi a telefonkagylót a francia nő kezéből, aztán faarccal és a „majd később beszélnek” kommentárral bontja a vonalat. Több jel utal arra, hogy az asszony a divatszakmában dolgozik (gondoljunk csak a megannyi próbababára, akikkel Kevin Patyomkin-bulit rendez), de elvitathatatlan, hogy ő menedzseli a családot (mely nem összekeverendő a Családdal, ami az alvilágban egy külön fogalom).
Buzz gúnyneve a hajviseletére utal. Egy kellemetlen, fékevesztett, aljas figura. Meggondolatlanul fecseg az unokatestvérének a véres kezű szomszédokról, eleszi az ételt a gyengébbek elől, ráadásul nem ritkán engedi eluralkodni maga fölött az egoját, ami az ő vérmérsékletével sajnos baljós elegyet alkot. Ő örökölné a McCallister drog birodalmat, ezzel az előjogával pedig láthatóan tisztában van, elvégre azt is tudja, a sószóró bácsiról mit beszélnek a rossz nyelvek (vagy inkább mit hallott róla az apjától, amikor a „ha át akarod egyszer venni a helyem, ezekkel tisztában kell lenned” kezdetű beszélgetések egyikén megtudta a titkot). A sószórónak is nagyobb a jelentősége, mint gondolnánk, de erről bővebben később.
Buzznak a tekintetén is látszik, hogy nem alkalmas a családfői szerepre. Nem lesz képes higgadt döntéseket hozni. A szemfülesebb nézőknek feltűnhetett, hogy bár van kutyaajtó a hátsó ajtón, de nincs kutya. Ennek feltehetően az az oka, hogy Vadállat Buzz nem tudta más módon csillapítani a vérszomját. Csak ezt követően kapott egy gyilkos, dél-amerikai pókot, mely méltó háziállatnak bizonyult számára. Vele sokkal jobban megtalálta az azonosságot, hiszen viszontlátta önmagát a tarantula mind a nyolc szemében.
Kevin unokaöccse is érdemel pár szót. Fuller valójában egy pszichopata, de nem úgy, mint Buzz. Neki nem az érzelmi, hanem az értelmi világa torz. Tudja jól, hogy mi a defektusa: vizelettartási problémái vannak. Tudja azt is, hogy Kevin vele fog aludni az éjszaka, erre mit csinál? Több kólát iszik! Még mondja is vigyorogva Kevinnek, hogy egy ágyban fognak aludni. Egyébként a túlkoros bevizelés (a gyújtogatás és a kisállatok kínzása mellett) az egyike az ún. homicid triásznak, azaz azon jeleknek, amelyek arra utalhatnak, hogy a gyerek hajlamos lesz a sorozatgyilkolásra. Ez egy beteg ember beteg reakciója! Fuller már nagyon korán megértette, mi a módja annak, hogy meghajlítsa az emberek autonómiáját, elvégre Kevin sem áll ki magáért, hogy „márpedig én nem fogok olyan mellett aludni, aki behugyozik álmában!” Inkább felmegy és vállalja. Megszökni nem képes, így hát megszokja.
Felnőttként Fuller és Buzz együtt intézik majd a piszkos munkát. Fullert szmokingban lehetne elképzelni (a felnőtt pelenkáról sem szabad megfeledkezni). A kezei ápoltak, díszes sétapálcával jár, mint egy igazi úr. Buzz pedig egy torzképű, szívós fogdmeg, aki csak egyvalamire alkalmas: szétveri a keményfejű bolttulajdonosokat vagy a területükön engedély nélkül működő dílereket. Miközben ezt csinálja, Fuller tőle pár méterre kritizálja őt:
“Sokkal elegánsabb módja van egy ember megtörésének. A lelket kell megtörni, nem a testet.”
Aztán bont egy kólát.
A legbűnösebb az összes közül mégis inkább az öreg Marley, egyéb nevei a south bend-i Hólapátos Hentes, a Sószóró vagy a Jeges. Fiatalon lett családos ember, de inni kezdett. A családon belüli erőszak sem állhatott túl messze tőle, egyszer pedig túl messzire ment: lemészárolta a családját, de vérszemet kapott és elintézte a fél szomszédságot, mindössze egy szimpla hólapáttal. Ezt nem mi mondjuk. Ezek Buzz értesülései. Ez 1956-ban (az angol verzió szerint 1958-ban) történt, South Bendben. Az ügyet gyaníthatóan Kevin apja simította el neki. Buzz is megerősíti, amikor mondja, hogy a zsaruk azért nem kapták el, mert nincs elég bizonyíték ellene. „A testek sosem kerültek elő” – mondja, és talán pontosan tudja, hogy édesapja hívott egy takarítóbrigádot, akik értenek hozzá, hogyan kell eltűntetni egy mészárlás nyomait. A kérdés csak az, miért csinálta? A válasz egyszerű: hogy egy életre szerezzen egy végrehajtót. Akiket a film végén lehet látni, az már az új családja. Fia sokáig nem állt szóba vele, és nem kizárt, hogy ez a sötét múltjához vezethető vissza. Amellett sem szabad elmenni, hogy a Hólapátos Hentes unokája természetes vörös hajú, ahogy Peter két fia is. Tehát nem kizárt, hogy vérségi kapcsolat is fennáll köztük.
Marley kétségtelenül azért jár templomba, mert a megbocsátást reméli, de épp ezen a helyen van egy nagyon beszédes mondata, amit Kevinnek intéz:
“A pincék bizony sötét helyek”.
Ha ez nem egy egyértelmű utalás a temetetlen múltjára, akkor nem tudom, mi.
Beszélnünk kell Kevinről
Már harminc éve próbál hitegetni minket ez a kajla kis legény, de minket nem ver át. Mi tudjuk ugyanis, hogy akinek a Szennyes lelkű angyalok a kedvenc filmje, az jó ember nem lehet. A Szennyes lélek trilógia első része Hollywood aranykorának egy ékes darabja, csak épp rettentően öncélú, erőszakos, és nem veszi figyelembe a nézők alapvető elvárásait. Ugyanez mondható el a második részről, a Szennyesebb lelkű angyalokról. Normális ember nem rajonghat ezekért a filmékért, Kevinnek mégis az első dolga berakni a kazit a lejátszóba, amikor végre egyedül marad. A fiú minden jel szerint kapcsolatot ápol a szellemvilággal is: amikor lemegy a pincébe, a maffia áldozatai beszélnek hozzá, akiket lent, a kazánban égettek el, és akik csak ebben a formában tudtak manifesztálódni. Az öreg Marley erről a pincéről beszélt a templomban.
A film cselekménye talán komolyabb fordulatok nélkül lement volna, ha nem éri Kevint egy atrocitás a boltban. Amikor elmegy fogkefét vásárolni, meglátja Marley asztalra rakott véres kezét, ettől pedig aktiválódik a benne élő bűnöző. Talán elfogja a felismerés, hogy mi vár rá, amikor át kell vennie a keresztapa szerepét. Meglóg a fogkefével, majd felismeri azonosságát, amikor azt mondja: “bűnöző lettem.”
Kevin abban a korban van, amikor fel tudja mérni, mi a következménye annak, ha elvág egy kifeszített kötelet, amin valaki épp mászik. Hogy milyen károkkal jár, ha belelépsz egy rozsdás szögbe. Területvédelem ide vagy oda, erre csak az képes, aki vérre szomjazik. Sokan úgy vélik, a Reszkessetek, betörők! a Fűrész előzménytörténete, de egy elmélet szerint a Hentes valójában Kevin a jövőből. Akárhogy is, a legföldhöz ragadtabb magyarázat Kevin csapdarendszerére az, hogy benne a tehetség és a kegyetlenség fuzionál. Van, aki úgy gondolja, a film nem más, mint Kevin próbatételének története. Az apa látni szeretné: alkalmas-e arra, hogy egy napon átvegye a McCallister drog birodalmat. Peter tudatosan hagyta hátra a gyermeket, hogy megnézze, mit hoz ki belőle a kiszolgáltatottság, vagy az, ha megsértik a territóriumát. Felnőttként nem csak egy házat kell megvédenie, hanem egy régiót. Egy működési zónát. Ha a ház védelmét sem tudja garantálni, a sunyi kis bűnöző-palánták le fogják taszítani őt. Mellékes szál, hogy Kevin közben megtanul együttélni a képességével, amikor felülkerekedik a kazánon. Megérti végül, hogy csakis az a tiéd, amit magadnak vindikálsz és kizárólag akkor, ha képes vagy megvédeni azt. Levonja végül a lefőbb tanulságot is: sok embert fog még a kazánba küldeni. Akiket nincs idő megdolgozni, azok eljuthatnak a hullaházig, de ahogy Marv is megmondta:
“A télapó nem jár a hullaházba”.