A meghökkentő bűncselekmény tizenötödik évfordulójához közeledve több platformon is újra terítékre került a csepeli kettős gyilkosság. A témában kimerítő feltáró munkát végző Vujity Tvrtko idén egyetlen videós tartalomba szerkesztette össze valamennyi riportját, ahogy a Csepel.info (mely akkoriban ugyancsak számos, némiképp a büntetőeljárás irányát is meghatározó cikket publikált) is évről évre csokorba szedi a releváns tartalmakat.
Az ügy előzménye, hogy Deme Gábor, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola igazgatója, egyben a XXI. kerületi szocialista pártélet aktív tagja az iskolában dolgozó élettársával 2008 nyarától kezdve különböző fiktív számlák és hamis kiküldetési rendelvények felhasználásával emeltek ki kisebb-nagyobb összegeket az iskola vagyonából. Amikor ez kitudódott, Takács József, az intézmény vezetője (nem mellesleg Deme egykori mentora) úgy döntött, felmond az igazgatónak, aki 2008. december 16-án – egy betörés miatt eszközölt zárcserének köszönhetően – már nem tudott belépni a saját irodájába. Ekkor az iránta feltétlen hűséggel viseltető, iskolarendőri funkciókat ellátó pedagógiai asszisztens, Kun Tamás szintúgy távozott.
2009. január 7-én került sor a tragikus eseményekre, amikor este 18:15 körül egy utolsó tárgyaláson a helyszínen Demével együtt megjelenő Kun fegyvert rántott, aztán főbe lőtte Takácsot. A jelenlévő fiatal pedagógus, Papp László is az őr áldozatául esett, és mivel Kun a szobából kifelé menet véletlenül kézen lőtte magát, nem derülhetett ki, hogy a tanárnak ott lógott a nyakában a bekapcsolt diktafon, melyről éjszaka, a helyszínelés során derült ki, hogy rögzítette az eseményeket.
A Szürke Zóna Podcast által vezetett, Ötödik lövés című rovat elsősorban ezzel a konkrét gyilkossággal, és érintőlegesen a true crime műfajával foglalkozik. Ennek apropója, hogy könyv készül az ügyből, eleddig az első, ami kimerítően és teljeskörűen foglalkozik Csepel egyik legvéresebb tragédiájával. Az Ötödik lövés egyik epizódjában már megjelent a csepeli kapitányság és a BRFK központi ügyelete közti diszpécser-kommunikáció hanganyaga, de még a véres cselekményt kitervelő Deme Gáborral készült interjú is részletesen bemutatásra került. A podcast nem mellesleg a nyomozati anyag alapján rekonstruálta a gyilkosságról készült hangfelvételt; az eredeti verziót annak erőszakos jellegére tekintettel még sosem hozták nyilvánosságra.
A mű 2023 novemberében, tehát a januári évforduló előtt fog megjelenni. A podcast szerkesztői (ideértve a könyv szerzőjét is) a Szürke Zóna Kibeszélő nevű Telegram-csoportban teszik lehetővé, hogy az érdeklődők megoszthassák elméleteiket az #otodikloves hashtag alatt, ahol egyébként olyan tartalmak is megtekinthetők, amelyek eleddig nem jutottak el a nyilvánossághoz (így például az elkövetők detektív tükör mögül rögzített kihallgatásáról készült felvételek).
Mint megírtuk, Kun Tamás – másfél évtizedes hallgatását megtörve – úgy döntött, interjút ad a könyv szerzőjének. Ennek egyes részletei meghallgathatók az Ötödik lövésben:
Kun védekezése változatlan: szerinte nem ő gyilkolt, hanem egy álarcos elkövető, akivel felvette a harcot; eközben sérült meg. Korábbi barátjáról, Császár Mihályról visszafogottan mert csak nyilatkozni (az ő szerepével behatóan foglalkozik majd a könyv, hiszen Csepel volt rendőrkapitánya a 90-es évek óta ismerte a kettős gyilkost).
A csepeli kettős gyilkos mostani megnyilatkozása azért bír jelentőséggel, mert noha mindkét elkövető életfogytiglani börtönbüntetést kapott,
Deme Gábort felbujtásért nem lehetett elítélni, ugyanis ahhoz szükség lett volna Kun Tamás terhelő vallomására.
Mivel azonban az őr annak ellenére hallgatta el az elkövetés valódi motivációját, hogy azzal nagy eséllyel megmenthette volna magát attól, hogy élete végéig rácsok mögött maradjon, Demét csak, mint bűnsegéd ítélhették el.
Mivel minden egyes eleme bemutatásra kerül a csepeli kettős gyilkosságról szóló könyvben, korántsem mindegy, mi derült ki a Deme Gáborral készült interjúból:
- Demét szocialista körökből megismert nyugdíjasok látogatják, akik baráti szívességből magánnyomozást folytatnak az ügyében.
- Ezek a jótevők megvizsgálták a Kun Tamás korábbi okirathamisítási ügyében keletkezett iratokat, valamint a diósdi maffiaper során hozott ítélet indoklását, és különös összefüggésre leltek, ami újfent felveti Császár Mihály érintettségét Kun Tamáshoz fűződően.
- Feltárták továbbá, hogy a csepeli lépcsőházban ittasan lövöldöző rendőr, T. Roland, akit 2016-ban elkövetett cselekménye után öt évre ítéltek, ugyanolyan expanzív típusú lőszert használt, mint Kun a kettős kivégzéshez.
Ez utóbbi fejlemény persze elsősorban Deme saját védekezése szempontjából bír relevanciával, hiszen ő továbbra is azt vallja: nincs köze a gyilkosságokhoz. Az ehhez hasonló (a könyvben is részletesen bemutatott) fordulatoktól azonban azt reméli, megalapozhatnak egy perújítást.
Lényeges, hogy a csepeli kettős gyilkosság ítéletét az első fokon eljáró bírói tanács Deme Gábor motivációjához vezette vissza. Egyedül neki állt érdekében kivégezni egykori mentorát, mert csak így tudta megakadályozni, hogy Takács feljelentést tegyen ellene. A védelem azonban nem átallott újra és újra nevesíteni azt a nyilvánvaló tényt, miszerint
fél Csepel tudott már Deme sikkasztásáról, tehát a gyilkosság nem oldott volna meg semmit.
Az életfogytiglanra ítélt bűnsegéd épp ezt az ellentmondást kívánja most feloldani azzal, hogy artikulálni próbálja, ki másnak lehetett érdekében kivégezni Takácsot. Bár a vele készült interjú során egyértelműen sosem mondta ki, az értesülései alapján felépített szceniárió szerint
Takács a csepeli MSZP és az érdi ingatlanmaffia közötti konfliktusnak esett áldozatul.
Deme informátorai szerint egy meg nem nevezett kör ugyanazt akarta volna megcsinálni Csepelen, mint amivel Érden próbálkoztak (és ami miatt Kun okirathamisítási ügyében tíz év után sem hoztak még ítéletet): kitelepített- vagy örökös nélkül elhunyt személyekkel fiktív adásvételi szerződéseket akartak kötni különböző ingatlanokra, amiket aztán továbbértékesítettek volna vagy hitelfelvételnél fedezetként adták volna meg. Mindez azért érdekes, mert Kun és Császár Mihály is érdi illetékességűek, ráadásul Deme szerint Csóka István „Dinda” eltűnése után az ő ingatlana tulajdonrészének megszerzése során a diósdi maffiaper vádlottjai ugyanazt az ügyvédi pecsétet használták, mint ami Kun hamisított adásvételi szerződésein is volt. Hogy ez utóbbi fordulat helytálló-e, egyelőre nem derülhetett ki: az illetékes bíróság nem adta ki a Kun ügyében hozott ítélet indoklását, illetve Császár Mihály nem reagált a kapcsolatfelvételre.
Deme – aki mindmáig foglalkozik a saját ügyével –, a felmerült információk okán folyamatosan gondolkodik azon, miképpen tudná kezdeményezni az ügy újratárgyalását, amikor majd talál egy olyan ügyvédet, akiben megbízna. Ezt arra próbálná alapozni, hogy nem neki, hanem valamelyik alvilági körnek állt érdekében likvidálni Takácsot az ebül szerzett javak elosztása körüli konfliktus miatt. Ezzel kapcsolatos előzményekre Kun Tamás is többször utalt: azt mondta, a 2009. január 7-ét közvetlenül megelőző időszakban megkeresték őt politikai körökből, Császár Mihály volt az összekötőjük, mert „egy politikus nem szívesen járkál ilyen helyekre”, de aztán személyesen is találkoztak, rejtelmes körülmények között. Ezek a politikusok meg akarták bízni őt, hogy szerezzen információt; akkoriban „helyezkedés volt. Megpróbálták elvágni egymás torkát.” Ezt Császár Mihály mondta Kunnak, ahogy azt is, hogy Csepelen kialakulóban van egy nagyon komoly összecsapás.
A másodfokú eljárás során Kun Tamás különös, még az új, kirendelt védőjét is meglepő nyilatkozatokat tett. Az általa előadott történet szerint 2008 szeptemberében Császár Mihály arról tájékoztatta, hogy valami összetűzés van Takács és a csepeli MSZP vezetősége között, és figyelmeztette, hogy ne ártsa bele magát ezekbe a vitákba. Nem tudott sokat ezeknek a konfliktusoknak a természetéről, csak annyit, hogy anyagi jellegűek voltak.
A Csepeli kettős gyilkosság című könyv elkészültét három évnyi kutatás előzte meg. Ebből egy évet a Fővárosi Törvényszékkel folytatott párharc tett ki, mely nagyjából ennyi időn keresztül próbált ellenállni annak, hogy hozzáférést engedjen a bűnügyi iratokhoz; e körben az adatvédelmi hatóság is a nyomozati anyag birtokosának adott igazat, amikor a Törvényszék személyes adatnak minősítette annak tényét, hogy az ügy aktáit leadta-e már az illetékes levéltárnak, mely alapján elutasította a szerző erre vonatkozó közérdekű adatigénylését.
A borítón Deme Gábor látható azon a (detektív tükrön keresztül rögzített) kihallgatáson, amikor lejátszották neki a gyilkosságról készült hangfelvételt.