2023. novemberében megjelent a csepeli kettős gyilkosságról szóló könyv, mely eddig a legkimerítőbb irodalmi produktum a témában. A könyvbemutatóról készült hangfelvétel a november 11-i rendezvényen bemutatott nyomozati anyaggal összevágva is megtekinthetővé vált.
Január 7-én lesz 15 éve, hogy egy XXI. kerületi felzárkóztató iskolában megvalósult a nem csak Csepelt, de az egész országot megrázó bűncselekmény. A mű elkészülte során tudatos szempont volt, hogy az évfordulóra már a boltokban legyen a több mint 600 oldalas kötet, mely meg is valósult: a Csepeli kettős gyilkosság megvásárolható valamennyi magyarországi könyvesboltban, az Egyesült Királyságba is rendelhető, de a szerző által dedikált példányt a Juniperus Publishing webshopjában lehet megrendelni.
Egy hideg januári este
A példátlan bűnügy előzménye, hogy Deme Gábor, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola igazgatója, egyben a csepeli szocialista pártélet aktív tagja az iskolában dolgozó élettársával 2008 nyarától kezdve sikkasztották az iskola vagyonát. Amikor Takács József, az intézmény vezetője erre rájött, felfüggesztette mindkettejüket, az igazgató azonban ellentámadásba lendült. Azzal védekezett, hogy épp Takács, azaz korábbi mentora volt az, aki sikkasztott. Vádjai szerint a csepeli képviselő-testület tagjaként Takács MSZP-s pártrendezvényeket finanszírozott az iskola pénzéből. A békés elválást elősegítő egyeztetések során parttalan vita alakult ki, mely egymás fenyegetéséig eszkalálódott. Ekkor (egy nappal a gyilkosság előtt) az intézményvezető Deme elé tárta a terhelő bizonyítékait, melyeket a két ünnep között gyűjtött össze, egyben kilátásba helyezte, hogy feljelenti a fiatalembert, akit korábban fia helyett fiaként patronált.
Másnapra egy újabb (utolsó) találkozót beszéltek meg a Széchenyi utca 93. szám alatti iskolában. Ennek célja az volt, hogy az igazgató leadhassa a nála maradt munkahelyi eszközeit. Az átadás-átvételre azonban nem egyedül érkeztek: míg Takács az egyik fiatal tanárt, Papp Lászlót hozta magával, addig Deme a hozzá feltétlen lojalitással viseltető Kun Tamással, az iskola biztonsági őrével állított be. Az ő jelenlétére Demét leszámítva senki sem számított, különösen, hogy még az ünnepek előtt, minden szó nélkül elhagyta a munkaállomását, amikor tudomást szerzett arról, hogy az általa messzemenőkig csodált igazgatót egy zárcserének köszönhetően már nem engedik be az irodájába.
2009. január 7-én, 18:15 körül egy utolsó tárgyaláson a helyszínen Demével együtt megjelenő Kun fegyvert rántott, aztán főbe lőtte Takácsot. A jelenlévő fiatal pedagógus, Papp László is az őr áldozatául esett, és mivel Kun a szobából kifelé menet véletlenül kézen lőtte magát, nem derülhetett ki, hogy a tanárnak ott lógott a nyakában a bekapcsolt diktafon, melyről éjszaka, a helyszínelés során derült ki, hogy rögzítette az eseményeket.
Tizenöt évvel később
Lényeges körülmény, hogy a két elkövető, azaz Deme Gábor, illetve Kun Tamás külön-külön interjút adtak a könyv szerzőjének, holott ettől az elmúlt másfél évtizedben elzárkóztak. A szerző mindkét interjúról beszámolt az Ötödik lövés című podcast-rovatban, a Kun Tamással folytatott beszélgetésről készült hangfelvételből még részletek is nyilvánosságra kerültek.
Az interjúk során Deme Gábor jóval kommunikatívabb volt, mint Kun (utóbbi tipikusan virágnyelven, avagy sejtetve utalt csak arra: vannak olyan ismeretei, amelyeket ha nyilvánosan közölne, komoly bajba sodorná önmagát, de még azt is, akivel közli az információkat).
Mint megírtuk, elmondása szerint Demét szocialista körökből megismert nyugdíjasok látogatják, akik baráti szívességből magánnyomozást folytatnak az ügyében. Ezek a jótevők megvizsgálták a Kun Tamás korábbi okirathamisítási ügyében keletkezett iratokat, valamint a diósdi maffiaper során hozott ítélet indoklását, és különös összefüggésre leltek, ami újfent felveti Császár Mihály érintettségét Kun Tamáshoz fűződően. Feltárták továbbá, hogy a csepeli lépcsőházban ittasan lövöldöző rendőr, T. Roland, akit 2016-ban elkövetett cselekménye után öt évre ítéltek, ugyanolyan expanzív típusú lőszert használt, mint Kun a kettős kivégzéshez.
Ez utóbbi fejlemény elsősorban Deme saját védekezése szempontjából bír relevanciával, hiszen ő továbbra is azt vallja: nincs köze a gyilkosságokhoz. Az ehhez hasonló (a könyvben is részletesen bemutatott) fordulatoktól azonban azt reméli, megalapozhatnak egy perújítást. Bár a vele készült interjú során egyértelműen sosem mondta ki, az értesülései alapján felépített szcenárió szerint Takács a csepeli MSZP és az érdi ingatlanmaffia közötti konfliktusnak esett áldozatul, és kvázi a kegyvesztett igazgatóval “vitették el a balhét”, mely narratíva kifejezetten az elítélt bűnsegéd újratárgyalásra irányuló törekvéseit segítené.
Az első önálló irodalmi mű az ügyről
Meglepő módon a csepeli kettős gyilkosságról eleddig senki nem írt önálló könyvet. Vujity Trvtko szánt neki egy fejezetet a Túl minden határon című kiadványában, ahogy P. Gál Judit is megjelentette a Halálosztókban a sértetti jogi képviselőkkel készült interjúit, de olyan irodalmi termék, ami a lehető legalaposabban tárja fel a ügyet, még nem készült, noha Csepel volt rendőrkapitánya, Vágó Imréné, a Zámbó Jimmy tragédiájáról szóló A negyedik lövés – A Király halálának igaz története című könyv szerzője korábban többször is kilátásba helyezte, hogy feldolgozza a gyilkosságot.
A 2023-ban megjelent A csepeli kettős gyilkosság struktúrája egy dramaturgiai ív mentén épül fel, mely annyit takar: a szerző szem előtt tartotta, hogy a szöveg szerkezete mindvégig fenntartsa az olvasó figyelmét. Ilyeténformán az irodalmi értelembe vett cselekmény azzal a jelenettel kezdődik, hogy Kun Tamás meglőtt kézzel kilép az iskola kapuján, majd a szemközti zöldséges bolt felé igyekszik, hogy annak tulajdonosával segítségül hívassa a kerületi rendőrkapitányságon dolgozó ismerőseit. Az első néhány fejezet – némi történeti kitekintés mellett – az innen kezdődő eseményláncolatot mutatja be:
- Amikor a nyomozó hatóság munkatársai megtalálják a holttesteket, majd felismerik a hasonlóságot az igazgatói iroda berúgott ajtaján éktelenkedő lábnyom és Kun talpa között.
- Amikor Deméhez eljutnak a csepeli járőrök, közlik vele a gyilkosság hírét, majd az igazgató úgy tesz, mintha akkor hallana róla először.
- Végül amikor a helyszínelők megtalálják Papp László nyakában a diktafont.
Amellett, hogy számos releváns (eddig elsikkadt) részletre derül fény, a könyv párhuzamos igazságokat szemléltet, így nem csak a bíróság által felépített történeti tényállás került a legnagyobb alapossággal bemutatásra, de az iskolában dolgozó (és mind az áldozatok, mind az elkövetők közvetlen kollégáinak számító) pedagógusok szemszögéből is megismerheti az olvasó azokat az eseményeket, amelyek elvezettek a január 7-i eseményekhez.
További jelentős fordulat, hogy a könyvben nem csak szakértői szempontból kerül bemutatásra a hangfelvétel elemzése, de a függelékben elhelyezésre került egy mélyelemzés is, ami minden mondatra, valamennyi zajra kiterjedően vizsgálja meg, mi hallható a 29 perc 35 másodperc hosszú hanganyagon.
Ennek az ismeretnek az olvasók eddig legfeljebb a Túl minden határon című könyv révén kerülhettek a birtokába, Vujity Tvrtko ugyanis a csepeli kettős gyilkosságról szóló fejezet részévé tette az átiratot, de abból csak a kimondott (Fényes Péter hangszakértő által azonosított) mondatok jelentek meg, és azok is csak a felvétel egy későbbi pontjától kezdődően. Az aktuális mű kvázi szövegkönyves formában teszi megismerhetővé a hangfelvételen elhangzottakat, szemléltetve azokat a körülményeket is, amelyeket a szereplők ugyan nem közöltek, de jelentőségük van az elkövetők, illetve az áldozatok közti kommunikáció tekintetében.
Eddig a témában írt cikkeink:
Megjelent a Csepeli kettős gyilkosságról szóló könyv
Kun Tamás: „Maga nem akarja tudni a csepeli kettős gyilkosság okait!”
Özvegy Takács Józsefné: “Tiltakozom! Férjem nem volt Deme mentora!”
Eddig nem hallott hangfelvételek jelentek meg Csepel legismertebb bűnügyéről