Explenatórius és közösségépítő újságírás

Kleinheincz Csilla beperelte kiadónkat a GABO 2024-es SFF kiadványáról szóló cikkünk miatt

ankor | 2025.01.13. | Belföld

Nem csak portálunk, az Ankor.hu érkezett mérföldkőhöz, de a fantasztikus irodalmi közegben tettenérhető belterjességről és eliltizmusról szóló, digitális maffiamódszerekkel terhelt diskurzus is egy új szinre látszik lépni azzal, hogy a harminc éves múltra visszatekintő kiadó szerkesztője, Kleinheincz Csilla beperelte kiadóvállalatunkat, mert leírtuk: A GABO olyan szerző novelláját jelenteti meg, aki érintett volt egy másik kiadó elleni honlaprongálásban

A cikk hosszabb hangvételű, de lényege – a cikk tartalmában is megjelenően – a következőképp foglalható össze: 

  • A GABO évente kiírt novellapályázatánál hivatalosan anonim az elbírálás, de valójában néhány pályázó és a kiadvány szerkesztője egész évben folyamatos kapcsolatot tartanak.
  • Ez a kapcsolat a szerkesztő számára kedvezőtlen közéleti események idején felerősödik, és az antagonizált szereplők közös szapulása mellett elvétve arra is kiterjed, mivel készülnek az egyes szerzők pályázni a GABO következő kiírására.
  • Kleinheincz Csilla év közben arra buzdította az egyik ilyen pályázót: ne válaszoljon egy bizonyos sajtótermék kényes témákat feszegető kérdéseire, így arra se, milyen kapcsolatban áll a kiadók döntéshozóival, minek köszönhette a novellái megjelenéseit, illetve tapasztalta-e, hogy a számára publikálást biztosító felületek szerkesztői valamilyen gesztussal arra ösztökélték, hogy „felvegye a harcot” az ellenérdekű szereplőkkel?
  • Ez a nyertes pályázó (Láng Annie) érintett volt egy másik kiadó elleni honlaprongálási kísérletben, mellyel Kleinheincz Csilla már jóval korábban tisztában lehetett, de a 368 pályázó közül tizenhárom szerző mellett mégis ennek a szerzőnek a műve került be a GABO 2024-es SFF antológiájába. 

Kicsoda Láng Annie?

Az élelmességének köszönhetően a tavalyi antológiába bekerülő pályázó – Láng Annie, a civil életében bárpultosként foglalkoztatott, a Balázs-show révén elhíresült Erzsikével azonos felolvasó körbe járó amatőr novellista – a birtokunkba került információk szerint meglepő szélsőségekre képes annak érdekében, hogy az irodalmi színtéren előbbre jusson. Eredetileg a Galaktikánál betöltött gyakornoki pozíciójától várta a sikereit, de sem ott, sem a Könyvmolyképző Kiadó megkörnyékezése alkalmával nem részesült olyan fogadtatásban, amit remélt volna.

2023-ra viszont sínre került, amikor a GABO közismert szerkesztője (saját bevallása szerint szerkesztői minőségétől függetlenül, „rekreációs” célból) felcsatlakozott az Annie által kezelt, irodalmi(nak csúfolt, de inkább egy trollbarlangra hasonlító) Discord-szerverre. Csakhamar kiderült az írónő számára, hogy az anonim elbírálást ígérő irodalmi pályázat útján megjelenő „Az év magyar science fiction és fantasynovellái” című antológia szerkesztőjének bizalmába úgy lehet a legkönnyebben férkőzni, ha az irodalmi közélet azon szereplőit kezdi Csilla szeme láttára ócsárolni, akiket a szerkesztő asszony is látványosan megvet.

A szűk bizalmi kör által folytatott, több mint másfél évet lefedő online kommunikációt megvizsgálva arra jutottunk, a szerver ezidáig tökéletes platformnak bizonyult ahhoz, hogy a „holdudvaron” kívül álló bloggereket, irodalmi szerkesztőket, kiadókat, szerzőket lejárassanak, illetve megbélyegezzenek a digitális térben. Ahogy arra is megfelelő felület volt, hogy:

  • az ilyen antagonizált személyek elleni digitális lincseléseket az olyanok, mint Kleinheincz Csilla, feltüzeljék,
  • a tagok egy-egy ellenérdekű szereplő rendezvényére beszivárogva félrevezetően, az előadót lejáratva tudósítsanak az eseményről,
  • a tagok egy kisebb, induló kiadóval szemben elkövetett informatikai támadás fordulatairól is értekezzenek, az elkövetés közben.

Információs rendszer vagy adat megsértése

A cikk arra is részletekbe menően kitér, milyen érintettség áll fenn Kleinheincz Csilla és a Marsbook nevű kiadót meghekkelő, „Farkas” nevű (a szerveren Wolfie néven tevékenykedő) szlovákiai troll, vagy inkább annak cselekménye között.

Mint a bírósági úton megtámadott cikkünkből kiderül: 2023.01.18-án Farkas úgy döntött, megpróbálja saját bevallása szerint „AI generált novellákkal telespammelni” a Marsbook nyilvános pályázatát, vállaltan azzal a szándékkal, hogy „rabolja a kiadó idejét”. Ám amikor elküldte az első, mesterséges intelligencia által legyártott írást, rájött, hogy bármit feltölthet a kiadó tárhelyére, a megküldött dokumentumok címét, illetve az általa elküldött adatokat a kiadó honlapja automatikusan megjelenteti. Ennek felismerését követően legalább három ízben küldött a kiadónak álnév alatt különböző, neten fellelhető szövegeket (ún. copypastákat), míg végül a szerzői álnevek folyamatos variálásával sikerrel meg tudta jelentetni a kiadó oldalán a „F.A.S.Z.” rövidítést.

Farkas egy ponton megkísérelte „megZalgozni” a kiadót: egy célszoftver révén zavarossá tett szöveggel próbált pályázni, hogy a dokumentum megnyitásakor a Marsbooknak az legyen a benyomása, a szerkesztéshez használt rendszere meghibásodott; ez a kísérlet végül kudarcba fulladt, mivel Farkas nem tudta feltölteni a fájl. Közben figyelemmel volt a kilétét elfedő biztonsági intézkedésekre, így a VPN (virtuális magánhálózat) meglétét is ellenőrizte, de arról is biztosította a cselekményét szemlélő szervertagokat (köztük Láng Annie-t), hogy még ha tesz is jogi lépéseket az általa megtámadott könyvkiadó, az várakozása szerint akadályokba fog ütközni, mivel Farkas nem Magyarországon él, és nem is magyar állampolgár. A cikk azt is körbejárja, a cselekmény kimeríti-e a Btk. szerinti „információs rendszer vagy adat megsértése” tényállást, és ha igen, az milyen következményekkel járhat az érintettekre nézve (jelen állás szerint egy héten belül elévül a cselekmény).

Számunkra úgy tűnik, Csilla a per révén többek közt ezt az aggályos körülményt igyekszik távolítani magától, viszont érintettségét – ahogy többek közt azt is, a szerkesztő asszony miképpen kerüli meg a GABO anonim elbíráláshoz fűződő vállalását – most (megelégedésünkre) egy hivatalos fórumon is lesz módunk feltárni, illetve bemutatni. 

Mivel számítottunk rá, hogy a jogi lépésekkel való fenyegetéseket akár az azokat megfogalmazó kiadó, akár „a hazai spekulatív irodalmi élet kiemelkedő alakja“ be fogja váltani, már a cikk közzétételét megelőzően gondoskodtunk arról, hogy az abban szereplő közlések ténybeli alapjait akár bíróság előtt is képesek legyünk igazolni,

noha a jelenleg bizalmasnak vélt kommunikációra szivárogtatás révén időnként mostanság is rálátásunk van.

A felperes keresetét áttanulmányozva azonban több érdekes körülmény ütötte meg a szemünk. Kleinheincz Csilla már októberben kezdeményezte jogi képviselője – egy budapesti ügyvédi iroda – útján a helyreigazító közlemény közzétételére irányuló sajtópert (miután kérelmét elutasítottuk), ám a keresetet a bíróság felhívására javítani voltak kénytelenek. Emiatt egy decemberi (javított) kereset fogja adni a szerkesztő asszony jogi igényeinek alapját, melyet csak most, január második hetében kézbesített a Fővárosi Törvényszék. Ez amiatt is érdekes, mert tavaly év végére teljes meggyőződés mellett konstatáltuk, hogy

„pör ebbül mán nem lesz!”

Úgy tűnik, ebben tévedtünk; a magyar jogászság egy vékonyka szelete már hónapokkal korábban is azon dolgozott (hibásan), hogy ügyfelük a szerkesztőségünket Iustitia színe elé rángatva megigazuljon.

A kereseti kérelem érdemi részét ebben a cikkben még nem veséznénk ki, ahogy a felperesi állásponttal szemben állított érveinket sem mutatjuk még be; azt alapvetően inkább egy hosszabb, adott esetben audiovizuális produktum tartalmának szánjuk, amit erről a konkrét ügyről tervezünk készíteni. 

Azt viszont előrebocsátjuk, kissé meglepő volt, amikor a kérelem tartalmában olyan elemeket találtunk, amelyeknek aligha van köze a sajtójoghoz: például a felperesi oldalon érvényesíteni kívánt jogként többek közt a becsülethez és a jóhírnévhez fűződő jog lett megjelölve, amit inkább egy személyiségi jogi perben keletkezett dokumentumban éreznénk odaillőnek. Az érdemi részben is bőven vannak zavarok, így például mind Csilla helyreigazítási kérelmében, mind a keresetben megfogalmazott igényben is szerepelnek olyan fordulatok, amelyek idegenek a sajtójogtól (pl. olyan, hogy „hamis benyomás keltése”, nincs ebben a konkrét jogágban, mert valaki vagy hamis tényt állít, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel…). Nyilván nekünk sincs még beható tapasztalatunk a sajtóperekben, de a rendelkezésünkre álló kompetencia birtokában az volt a megélésünk: 

„Aki ezt a kereseti kérelmet megszövegezte, annak nem volt még dolga helyreigazítási perrel.”

A kérelem végére érve egyfajta aggodalom fogott el minket, no nem a per kimenetele miatt, mert az számunkra elég evidens. Az aggodalmunk alanya inkább maga a felperes, akit úgy tűnik, nem kicsit fognak lehúzni a történet végén azok, akiknek a szolgáltatását visszterhes alapon igénybe veszi. Írhatnánk most ide egy szomorú smiley-t, de sajtótermék vagyunk, nem pl. egy Discord-szerver felhasználója.

További tudósítás a témában még januárban várható. 

Egyéb cikkeink a fantasztikus irodalmi szcéna árnyoldalaival kapcsolatban:

A borítóhoz, illetve egyéb grafikai elemekhez felhasznált képek és szövegek forrásai: Népszava, 2023. augusztus (150. évfolyam, 198. szám) (fotó: Pavel Bogolepov); Kleinheincz Csilla – Roboz Gábor: Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2024 (GABO); a cikk által érintett Discord-szerveren megjelenő tartalmak; Kleinheincz Csilla: Több megbecsülést a novelláknak! – Mandiner